Nyár, nyár, nyár. Nem utaztunk messzire. Feküdtünk a fűben, hangyákat nézegettünk, hátunkat sütötte a nap. Sült halat ettünk papírból, miközben a nap lassan a hegyek mögé tévedt... Felmásztunk a Hegyestűre, újból rácsodálkozni a természet csodás alkotására, majd Örvényesen, a malomban, az emberi alkotás nagyszerűségére... Persze, ki nem hagyhattuk volna Kapolcsot, Vigántpetendet, ha már épp most művészkedtek a Völgyben: órási élményben volt részünk: egy kis darab igazi Magyarország, minden ízével, színével, bájával, bajával: szóval lenyűgözött! Aztán esti koncert Nagyvázsonyban, a Szent István templom román kori falai között: Gryllusék és Palya Bea... zamatos sajtokat kóstoltunk a vár tövében, hazafelé elméláztunk Dörgicse és Vászoly múltidéző házai közt egy kicsikét... No, és Tihany a Levendula Udvarházzal és megannyi izgalmával, a sajkodi öbölben megbúvó Erdőmélyi Teázó felejthetetlen teájával. Csopakon az Olaszrizling tanösvényen indultunk, s Tamás Pincében töltöttük a délutánt: ha arra jársz, az olaszrizlinggel kezdd, de a világért se hagyd ki a Syrah-t és az Észak és Dél névre hallgató cuvet! Este a bográcsban rotyogott a tárkonyos leves, a faszén felett forgott a kürtöskalács. Bőrünkbe ivódott a füstös karamell illat, még reggel is ott lengett, amikor a hullámok közé ereszkedtünk
Véget ért a balatoni nyár, de még kutakodok az emlékek között....
2010. július 31., szombat
2010. július 14., szerda
az én drága kakukkfüvem
Ma volt módomban beszélgetni egy fő mezőgazdásszal. Megosztottuk tapasztalatainkat az ehető virágok terén: milyen jó is volt találkozni valakivel, aki nem szúrós csodabogárnak tartott, hanem értékelte szenvedélyemet! Sőt, nemcsak értékelte, de saját tapasztalatait is megosztotta velem!
A kakukkfű most virágzik a hegyekben, erről is ma kaptam hírt... valamikor, nem is olyan régen, mezitláb tapostam a kakukkfüves réten, csupa harmat... csokrocskákban száradt a kis ház falára szegezve a többféle kakukkfű... vajon, van-e még abból a kakukkfűből? Vagy már kipusztult ott mind, a börzsönyi hegyoldalban? Milyen fenséges volt az erdőben szedett gomba, kevés hagymán lepirítva, friss kakukkfűvel meghintve: őket biztosan egymásnak kívánta a Teremtő.
És mindig jutott belőle télire!
www.ehetovirag.hu
A kakukkfű most virágzik a hegyekben, erről is ma kaptam hírt... valamikor, nem is olyan régen, mezitláb tapostam a kakukkfüves réten, csupa harmat... csokrocskákban száradt a kis ház falára szegezve a többféle kakukkfű... vajon, van-e még abból a kakukkfűből? Vagy már kipusztult ott mind, a börzsönyi hegyoldalban? Milyen fenséges volt az erdőben szedett gomba, kevés hagymán lepirítva, friss kakukkfűvel meghintve: őket biztosan egymásnak kívánta a Teremtő.
És mindig jutott belőle télire!
www.ehetovirag.hu
2010. július 11., vasárnap
bazsalikom
Csudafinom fűszerillat lengi be a kis házat! Délelőtt elcsomagoltam a levendulákat, szép kis dobozokba tettem a kandírozott borsmenta-leveleimet. Tegnap friss zsályát és rozmaringot szedtem, s még itt illatozik a bazsalikom is... mennyei volt tegnap: egy kis édes sárgadinnyét néztem ki magamnak a piacon! Nosza, összevágtam a húsát: kellett bele egy sóhajtásnyi porcukor, mert azért még nem volt az igazi. Aztán beleaprítottam néhány friss bazsalikom-levelet, egy pár csöpp citromlé: a nyár, a forró július ízei az estében!
www.ehetovirag.hu
És el kell még mesélnem azt is, hogy a szomszéd faluban borfesztivál is volt tegnap. De nem akármilyen, mert miseborok is szerepeltek a borverseny palettáján! Szívélyes magyar vendégszeretet élvezhettünk: burgonyagombóc-leves, köleskása-leves, lestyánnal, ahogyan az dukál! S aztán egy ottani különlegességet kóstolhattunk: egy pörkölt félét, amelyben nyers házikolbász és füstölt hús főtt... hát kellett is az alap sokféle bornak...
www.ehetovirag.hu
És el kell még mesélnem azt is, hogy a szomszéd faluban borfesztivál is volt tegnap. De nem akármilyen, mert miseborok is szerepeltek a borverseny palettáján! Szívélyes magyar vendégszeretet élvezhettünk: burgonyagombóc-leves, köleskása-leves, lestyánnal, ahogyan az dukál! S aztán egy ottani különlegességet kóstolhattunk: egy pörkölt félét, amelyben nyers házikolbász és füstölt hús főtt... hát kellett is az alap sokféle bornak...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek
Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...
-
… erre is emlékeztünk ebben az évben. Így, az év vége felé, amikor már hólepel alatt szunnyad a kert, a lélek a Szent estére ké...
-
Kicsit meglepődött a Paprikatv stábja, amikor a határba navigáltam őket. Csodálatosan illatoztak a virágba borult akácok, a kinézett helysz...
-
A Rózsakunyhó kertjében a termés egy része megszárításra kerül. Miután többször is megemlítettem a sörkollektoros aszalót, amelyet édesan...