2011. július 15., péntek

Rémes kaják!!!

Amikor a világ egyik - számomra- legunalmasabb munkáját végzem, rendre megéhezem. Hogy miket eszek meg ilyenkor, azt szerencsére nem látja senki! A réteses fejezet, az borzasztó volt: állandóan rétest enni vágytam... a 28. almás palacsinta recept elolvasása után pedig muszáj volt sütnöm egy párat... most, amikor a levesekkel bajlódok, olyanok is a kezembe kerültek, mint például a banános halleves, a sárgabarackos pulykaleves... és akkor mégis körül kellett néznem a hűtőben! Maradék cukkinis curry, csinos sonkadarabokkal megszórva... egy negyed szelet gombás omlett-maradék, két kanál bazsalikomos tejföllel ( maradék), meg egy kis görög-saláta-imitáció a tetején... s amikor nem volt más, egy pár gyümölcs a kefirbe, egy kis zabos keksszel... nesze neked, csúcsgasztronómia!

Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek

  Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...