Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2011

Sült lime krém... hmmm

Van, amikor olyan rengeteg gondolat kavarog az ember fejében, hogy nem lehet köztük eligazodni. Nos, ilyenkor kell abbahagyni a munkát, letenni a tollat, bezárni a receptes gyűjteményt, és valami egészen mással foglalkozni. Mondjuk, nekilátni takarítani, rendbe szedni a hűtőt, ilyesmit. Nos, az utóbbit választottam, mert az elmúlt két hétben ez erősen elmaradt, és voltak benne még felfedezésre váró tárgyak. Például néhány szomorkodó paprika: gyorsan készült belőle egy kis mexikói ragu, jó lesz a leányoknak kis dobozokba csomagolva! Persze, ha előbb el nem fogy...
Aztán találtam két kissé szikkadt lime-ot, elbújtak a citromok és Adrienne kis chilipaprikái alá. A napokban kikísérletezett mikrós süti receptjét interpretáltam rá, mert nagyon megkívántam: sült lime krém. Az alaprecept: 5 dkg zsiradék-féle, 5 dkg cukor, 5 dkg cukrozott kakaó, 5 dkg liszt, 2 tojás és egy mokkáskanálnyi sütőpor. Ezt jól elkeverni, beönteni egy kisebb jénaiba és be a mikróba, maximumon 4 percig. Ha tovább hagy…

A Somló üzenete

Kép
Kárpótlásul a nyárért - amikor sikerült a leghidegebb és legősziesebb héten meglátogatni az oly kedves dunántúli hegyeket - most csodálatos és hihetetlenül szép napsütéssel kedveskedett nekünk a Teremtő. A Somló: 432 méteres bazalthegy a semmi közepéből kiemelkedve: bár ez így nem teljesen igaz, mert körülöleli a Marcal-medence, és lábához kúszik szépen a  Bakony, de este, amikor feljöttek a csillagok, és amerre a szem ellátott, csak földi kis csillagok sziporkáztak a sötétben, olybá tűnt, hogy a semmi közepén csak mi vagyunk, a bor, meg a hegy. A Somló egy egész napos vulkántúrával bejárható, akkor is, ha közben meg-megáll az ember fotózni, nézelődni, ha itt-ott szóba elegyedik a gazdával, aki aztán nem engedi a pince meglátogatása nélkül - ami, ugye, azzal jár, hogy meg is kell bizonyosodni arról, hogy a pincében jó borok laknak. Nem könnyű a túra, annyi szent, és az sem bizonyult egyszerűnek este összszámolni, hogy hányfélét és hol is kóstoltuk. De hála Jenő bácsinak, Gyula bácsin…