Az ember – aki megélt már egyet s mást, többek közt jó néhány görhönyfesztivált is (lapcsánka,
görhe, bujka, hadifasírt vagy tisztviselő pecsenye e jeles étel neve másképpen,
bizonyítván nyelvünk sokszínűségét), úgy gondolja, a tócsni-témában már nem sok újat lehet neki mondani. Nem ezzel a szándékkal indultunk neki a Fék Étteremnek
Balatonakaliban, csupán az a vágy vezérlet, hogy megismerjük, s találkozhassunk
újból Tóth Bélával, hiszen megbeszéltük majd’ egy éve, hogy ha arra vet a sors,
akkor találkozunk.
A Fék Étteremben ugyan ehető virágokkal nem szolgálhattak,
és az asztaltársaim nagy megkönnyebbülésére semmiféle levendulát rejtegető
finomság sem volt az étlapon, se kandírozott levendula, se levendulás süti, se
szörp. Tócsni-féleségekből viszont annál több is. Ugyan először valami jóféle
halétellel szemeztem - szeretem az ilyen alkalmakat, mert a halat csak jómagam
kedvelem, s két szép szememért nem igen visz a lélek halat sütni-főzni. De rám
vigyorgó halaknál is erősebb volt a kíváncsiság: miként is adják itt elő a
tócsnit? A szárnyas brassóival töltött tócsnit céloztam meg ( nem imígyen állt
az étlapon, de a Balaton elfeledtette velem a pontos jegyzetelést, ahogyan az
étel fotóbéli dokumentálása is néhány falat után jutott eszembe…) Szóval, az
étek gyorsan érkezett, és remek volt. Épp
annyi, amennyit az ember jóízűen elfogyaszt egy egészen egyszerű, de jó
káposztasaláta társaságában. Fűszeres, finom húsdarabkákat rejtegetett a szépen
hajtogatott tócsni, fokhagymából is eltalálták a legideálisabb mennyiséget.Meg a sör is passzolt hozzá, úgy volt jó az egész, ahogy azt kitalálták.
Házi rétes… a gyöngém, és volt többféle is, persze, meggyes
is… de friss házi Rákóczi-túróst ajánlott a kedves felszolgálónk, s annak sem
lehetett ellenállni… pazar volt! Ugyan bántam egy kicsit, hogy a rétes már nem
fért el, de valamiért mindenhová vissza kell menni. Például Akaliba egy
rétesért, meg a roston sült harcsáért kapormártással, vagy egy másik tócsniba töltött gyönyörűségért… vagy csak
azért, hogy Bélával találkozzunk végre!
