Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2017

BOLDOG képek

Kép
Amikor az ember ráeszmél, hogy a BAKANCSLISTÁJA sokkal hosszabb, mint a körülmények furcsa összjátéka okán a teljesítésére józan ésszel felbecsülhető IDŐ, akkor a kétségbeesés helyett választhatja az ÉLETet is.
Örömmel és munkával, a halhatatlanság boldogságával, hiszen a gyermekben, az ő gyermekeikben, a könyvekben, az írásokban tovább él majd minden elkezdett dolog. Ahogyan azok lelkében is, akiknek egy-egy kis útravalót adott a tarisznyájukba.
Keresztülröpüli a világot, hogy újra megölelhesse a fiát, ahol a nap felkel. Bortúrára viszi lányait, hegyen-völgyön-sziklákon át az unokáit. Családregényt ír, hogy az a sok-sok régi történet és dokumentum megmaradjon, és örömöt leljen majd benne mind, aki olvassa. Újjá alakítja a kertet, süt-főz, és felveszi a kesztyűt, amit az új világi technikai kihívásai dobtak.
Már nem siet, mert nincs miért: idejekorán indul, hogy lássa az őszbe forduló mezők aranyszínét, az országúti kanyarok hozta meglepetéseket. Messzi tornyokat látogat sorba… még több…

Hármashatár

Kép
Vajon miért akar az ember minden csúcsot megmászni? Ezen már többször agyaltam, meg azon is: nem volna-e kényelmesebb árnyas völgyekben sétálni, mint különféle meredélyeken nyelvet lógatva mászni, hogy egyszerre csak azt mondhassuk: nicsak, felrétünk, de jó, nézz szerte!
Mégis mindig csúcsra szeretnék jutni.

Vendvidéki kirándulásunk tervezésekor is kutattam a térképet: hol egy hegy, amire fel kell mászni?!

Itt pedig, az ország nyugati szegletében van éppen egy olyan, ahol több országban állhatsz egyszerre - feltéve, ha három lábad van. De ha csak kettő, akkor is izgalmas felmászni a Hármashatárhoz.

Faggatva a helybélieket, nem sok jóval kecsegtetettek. Hmmm, oda fel? Igen, hallottunk már egy emberről, aki felment. Ó tavaly volt fenn a Józsi a lányával, de csak mentek előre a bozótosban, aztán eltűnt az út, és visszafordultak. Ó, oda régen vezetett út, de benőtte a gaz. Menjenek csak ki a falu végére, de ne parkoljanak le, mert a Nemzeti Park őrei elviszik az autót.
Ilyesféle ötleteke…

Távol, a Vendvidéken

Kép
Amikor ide utazik az ember, tényleg úgy érzi, nagyon távol van. Vagy csupán azt: mégis milyen nagy ez az ország. Három és fél óra elegendő ahhoz, hogy az ember át is értékelje magában az életről alkotott gondolatainak egy részét.

Jártam már erre, több ízben is: amikor a gyerekek kicsik voltak, szerettünk kempingezni. A szükség hozta ezt  a nyaralási formát: mert négy gyerekkel ez tűnt megfizethetőnek, de élveztük akkor is. Biciklivel barangoltuk be az őrséget, a Vendvidéket, csuda természeti szépségeket látva. Nem tudom, milyen lett volna négycsillagos hotelekben nyaralni - sőt, azóta se tudom, de errefelé ilyen nem is létezik. Van viszont csend, tiszta levegő, békés vidék. Kerítés tövében legelésző őzike, a fenyves mellől bámuló szarvas. Fekhetsz a fűben, bámulhatod a csillagok végtelen tengerét, és annyi- de annyi hulló csillagot.

Olyan békés és emberi minden. Egyszerű, és természetes.

Most éppen Gyenes Csillák orfalui birtokára igyekeztünk, hétvégi programot szerveztünk. Mivel egy…