Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2018

Vedd? Szedd? Edd?

Kép
A dédi kertjében hátul, ahol nyaranta hűvös árnyat borított a pincetetőre az akác, május végén pedig a turbolya ontotta erős illatát, kora tavasszal medvehagyma hajtott. Amint lettek valamire való levelei, levesként láttuk a tányérban. Tejföllel, csöpp fehérborssal, semmi mixelés – hol volt akkor még a hipphopp-botmixer, csak úgy apróra vágva. Pirított zsemlekocka dukált mellé, és ettük, mert jó volt – és tavasszal mindig volt. Mici nénitől tanulta a receptet, tehát Bécsből importálta a készítését – Mici tante a Wienerwald déli lankáin gyűjtötte a friss tavaszi zsengeséget.
Amíg tartott a medvehagyma szezonja, ettük tejfölbe aprítva, friss kenyérhez, héjában főtt burgonyához, vagy salátaként. Amíg tartott belőle, került a konyhára, aztán jött a többi tavaszi zöld, a medvehagymát senki se hiányolta – örültünk neki tavasszal újra.
Olyan természetes volt a medvehagyma tavasszal, mint később a bundában sült akác, vagy a bodzafánk – így szót sem ejtettünk róla feleslegesen.
Aztán sok-sok tava…