2010. június 1., kedd

illatos kakukkfű

Térdig gázoltam a vizes fűben, de amikor egy kicsit csendesedett az eső, muszáj volt kimennem, mert úgy érzetem, ma végre találok sok szép csiperkét! A múlt héten is lekéstem a doktor úr alig valamicskével előttem járt arra, és begyűjtötte az aznapi termést. Aggódtam ma, hogy ebben a hidegben a gomba se dugja ki a fejét: de tévedtem! Egy kisebb kosárra való szép erdőszéli csiperke, és egy jó maréknyi friss virágú kakukkfű volt a zsákmány! Az elhagyott kisvasút töltésoldalát teljesen beborította már a kakukkfű, így, nem háborgatottan.
Nos, a gomba már azóta el is készült: az idei első hagymákkal, egy kevéske zöldséggel, jó kövér tejföllel és illatos kakukkfűvel: ellenállhatatlan mártás! Apró kis csicseriborsó-fasirtok érkeznek majd hozzá vacsorára. S a tűzhelybe is begyújtottam, fűtse csak fel a konyhát, miközben a kis napraforgómagos cipócskák megsülnek.
Ígértem, hogy beavatom az érdeklődőket a kakukkfű- virág tartósításába, de ez legközelebbre marad!

Nincsenek megjegyzések: