2017. november 10., péntek

Hotpot, a közösségi étkezés


 
Ősi szokásra vezethető vissza, a kínaiak imádják, és nem véletlenül. Körülülni az asztalt mindig közösséget formáló erő, de a közös tálban, közösen főzés öröme még izgalmasabbá teszik az együttlétet. Külön éttermek szakosodtak erre, ahol az asztal közepén egy erre használható alkalmatosság található: egyszerűbb formájában az asztalra tett indukciós főzőlap, máshol eleve az asztalba van építve a szabályozható melegítő. Erre kerül az edény, amelyben az előre elkészített alaplé fortyog. Sokszor van benne zöldség: zeller, hagyma, kukorica vagy retek – ez nekünk merőben szokatlan, de a kínai a retket mindig főzve eszi.
Külön tálakon érkeznek a főzni valók: melyeket szűrőkanálban néhány másodpercre belemártva, vagy néhány percig főzve aztán ki-ki kihalászik pálcikájával, és máris eheti. Többféle szószba lehet a falatokat mártogatni, ezeket legtöbbször szintén mindenki maga mixelheti. Fő itt aztán minden: marha minden része, tofu, zöldségek, salátalevelek, előre készített húsgolyók, halak, rákok, és számunkra felismerhetetlen valamik.
 
A főzés megöli a vírusokat, mondja szakértelemmel Ping, amikor a salátákat megfürdeti a bugyogó lében. Hosszú ideig élt Magyarországon, tudja, hogy nálunk a salátát nyersen szokás fogyasztani. Az étkezés vége felé zöldségek jönnek, mert az jó az egészségnek, és épp ezért bíztatnak arra is, hogy a szószba bőven válogassak zöldeket – de ezt nem is kell mondani. A mogyorós szószba szójaszószt, finomra vágott fokhagymát, korianderzöldet és angol zellert szórok, mehet bele még egy kis pirított, édes hagyma és egy egészen kevés a csípősből – így is gyöngyözni fog tőle a homlokom.

Az étkezés alatt olykor forró vízzel utána töltik az edényt, és van, ahol levesként is esznek belőle, de legtöbbször a sűrű főzőlé megmarad.

 

Van önkiszolgáló formája is, ahol, akár egy salátabárban, sorakoznak a mindenféle tengeri élőlények – holt állapotukban – ezeket ki-ki maga válogatja össze, majd főzi meg magának. A legtöbb helyen az étkészlet előre csomagolva, tisztán érkezik, ám legtöbbször ehhez is jár egy tál, egy kancsó forró víz, hogy ki-ki magának leforrázza még, mielőtt birtokba venné.





A Beef King olyan étteremlánc, ahol szemünk láttára szeletelik leheletvékonyra a marha különféle, előre érlelt részeit, amelyek azután csak fél-egyperces főzést igényelnek. Jó látni a bejárat mellett, üvegfal mögött tevékenykedő fiatalembereket, akik hatalmas bárdjukkal szakszerűen szeletelik a kampókra aggatott húsdarabokat. Itt főként marhahús kerül a fazékba, de azért zöldséget, tofut és hússal töltött gombócokat is kérhetünk. Különleges csemege és sokak által kedvelt a pacal: ez előfőzött darabokban érkezik, de nem lehet puhára főzni: gumi jellegű, ám jóízű, de elrágni majdnem lehetetlen.

Marylin Monroe és Kalvin
 

Igen menőnek számító, megnyerő küllemű étterembe invitáltak kínai barátaink a város túlsó felére, amelynek különterme a fotókon egy meghitt könyvtárszoba képét láttatták. A székek támláján Marylin Monroe mosolygott a vendégekre. Lehet küldeni az otthonaiknak: nézzétek, miféle kultúrprogramon vettünk ma részt! Valójában csak tapéta, és a felszálló gőz, meg a cigarettafüst – mert itt szokás mindenhol dohányozni, akár evés közben is, bár akad olyan hely, ahol tilos. De megadja a hangulatát az estének – ehhez tényleg értenek a kínaiak, hogy tényleg olyan legyen, mintha. Az étel pedig első rangú volt! (Csak úgy, zárójelben teszem hozzá, hogy a vacsora végeztével a nagy mennyiségű állati fehérjével jóllakott férfitársaság szórakozni indult, és mivel az ilyen helyekre nőknek nem illő menni, és a mama-fia duó nem a legjobb párosítás a KTV-hez, fogtak nekem egy taxit. Azután egy órán át csipogott a telefonom, mert annyira izgult mindenki, vajon hazaértem-e rendben, nem tűntem-e el, nem tévedtem-e el, – pedig akkor már aludtam volna az igazak álmát.)
 

Ha tetszett olvasd el a többi bejegyzést is, és kérlek, ajánld másoknak is, akik szívesen barátkoznak más kultúrákkal! Látogass el honlapomra is, ahol sok-sok érdekességet találsz, belelapozhatsz könyveimbe, megtisztelsz egy dedikált példány vásárlásával. Virágos világomból csak egy kis kitérő az oly messzi Távol-Kelet!

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek

  Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...