2021. január 7., csütörtök

A forró vízben életre kel a virág

 Gyógytea.

Van, akinek még az említésétől is görcsbe rándul a gyomra.

Van, aki pedig nyakló nélkül fogyasztja őket.

Melyik a jó megoldás? 

 

Egyik sem. Éjjel-nappal gyógyteát inni, nem vezet jóra. A gyógynövényeknek – amint azt a nevük is mutatja – gyógyhatásuk van. Kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság, tartja a mondás, de ebben az esetben a nagy mérték éppen az ellenkezőjét válthatja ki.

Nagyon fontos, hogy a megfelelő gyógynövényt válasszuk ki. Azt, amelyik az adott problémára, az adott személynek alkalmas. Vegyük figyelembe a szedett gyógyszereket, az esetleges érzékenységet, az életkort. Azt, hogy melyik növényt, melyik napszakban érdemes fogyasztani, milyen gyógynövényeket lehet egymással házasítani, melyiket kell étkezés után, melyiket lefekvés előtt meginni.

Számtalan recept és tanács kering a közösségi oldalakon, amitől épeszű embernek égnek áll minden haja szála: mert nem lehet bármilyen növényt összekeverni bármivel, mert lehet, hogy kioltják egymást, vagy éppen ellentétes hatást érhetünk el vele.

A gyógynövény: gyógyszer a természet patikájából. Bánjunk vele csínján, és ha szükségét érezzük, ha mellénk szegődött egy betegség, és szeretnénk biztosra menni, forduljunk szakemberhez.

Természetgyógyász-fitoterapeutaként magam is azon munkálkodom, hogy a korszerű és észszerű gyógynövényhasználat felé fordítsam a figyelmet. Keress bátran!

www.rozsakunyho.hu

2020. október 14., szerda

Köhögés ellen tiszafa és a mindenható dió,

 torokfájásra fekete nadálytő, immunerősítésre farkasalma...

Itt és most kérek elnézést mindazoktól, akik felkapják a fenti cím láttán a fejüket, de így talán többen tovább fogják olvasni, mint a hangzatos cím utáni három sort. A fenti tanácsokat amúgy mind az interneten olvastam, sok hasonszőrűvel egyetemben.

Napok óta hezitálok, hogy vajon érdemes-e egyáltalán szót vesztegetni erre a gyógynövény-jelenségre. de muszáj. Egyre többen kérnek, hogy adjak tanácsot ismeretlenül, chat-üzenetben. Egyre több önjelölt gyógynövénnyel-orvosló jelenik meg a közösségi médiában, és különféle portálokon – van ennek oka, de nem az én reszortom megmondani, miért.


 

 Honnan ez a nagy fene bátorság, hogy bárki megmondja, leírja: igyál máriatövis teát, porckorongsérvet dörzsölj be levendulaolajjal, és elmúlik? Előbbinek nincs értelme – az utóbbinak se, de nem is múlik el. Vannak diólevél-hívők, akik szerint mindenkinek mindenre jó a diólevél tea: inni, beönteni, irrigálni, lemosni, inhalálni – a mindenható a középkorban a zsálya volt, hogyhogy elhappolta a diólevél ezt a kiváltságot?!

„Imádom a gyógyteákat, nekem Gyuri bácsi az isten, és napi öt litert is megiszom. Nekem nagyon bejönnek ezek, úgyhogy vettem több, mint tízfélét, mert oda vagyok értük. Mixeljek neked is egyet?” – az ilyen invitálásnak hogy is lehetne ellenállni?! Úgy, ha felkötöd a nyúlcipőt.


 

„Beleszerettem az olajozásba, és most már mindenre csak ezt használom” – írják többen, és ajánlják fűre-fára az illóolajokat, anélkül, hogy bármi fogalmuk volna arról, hogy lehet keresztreakció, fényérzékenyítő hatás, kölcsönhatásba léphetnek a szedett gyógyszerekkel, és nem is folytatnám. „Ne edd együtt a ginzenget efedrával” – írja egy népszerű női portál, máshol pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy „az orbáncfű a terheseknek fényérzékenységet okozhat”, illetve az arckönyvben: „Görgess vissza, és ott megtalálod, valaki írta, hogy milyen olajat kenj a hasadra, amitől minden mióma eltűnik” – és ehhez máris több tucat „követem” társult. A csecsemők olajozási módszereivel Dunát lehetne rekeszteni –mondjuk nekem sosem jutott volna eszembe anno, pedig négy babát is olajozhattam volna kedvemre, de a mai napon a „Peppermint - hígítás nélkül kend a kicsi mandulájára, amennyire csak tudod” vitte a pálmát.

Nemrég egy kertlátogatás program végén egy kedves úriember kinyitotta az övére csatolt diszkrét tölténytartót – legalábbis elsőre annak néztem filmbéli élményeim alapján. Nos, mint kiderült, ez egy cuki illóolaj-tartó volt, amely kis tégelyeiből olajakat csöppentett a kezünkre, a csuklónkra, hogy játsszunk, és találjuk ki, mik ezek. Rosszal kezdett, és a felkínált orális játékba nem mentünk bele – aminek a lényege a nyelvre csöppentett szegfűszegolajban rejlett.

Kedves Barátaim, kedves Mindenki, aki eddig hozzám fordult,vagy ezután fog! Egyetlen tanácsot tudok adni jó szívvel: keressétek a hiteles forrást! Ne higgyetek a meséknek, a csöppentős bácsiknak, a mindenféle drága cuccot árulóknak, a varázslóknak, a mindenáron segíteni-akaróknak. Továbbra sem adok tanácsot chaten. De szívesen sétálok veled az erdőben, vagy a gyógyfüves kertben. Meghallgatlak, megmutatom, mi segíthet.

Csak arra kérlek, légy résen, és használd a józan eszed.

„Az értelem az a gyökér, amelyből a kimondott szó virágzik” – Hildegard von Bingen, vagyis Szent Hildegard német természettudós polihisztor, növényekkel gyógyító ajánlásával.

Halmos Monika

fitoterapeuta

www.rozsakunyho.hu 



 

 



2020. április 3., péntek

Ex Libris - Utazás a kertem körül



Sok éve lett kedves olvasmányommá, miután ott pihent éveken át az éjjeli szekrényen, abban a folyton növekvő könyvhalmazban, amelyek elolvasásra vártak – s amelyekben nem volt időm és energiám elmélyedni. Egy nyomorult betegség térdre kényszerített – és gyűjtögetett könyveim adtak gyógyírt és reménységet.


Ezek közt volt Alphonse Karr könyve is. Az 1920-ban kelt mű szerzőjének élettörténete is fordulatokban gazdag, ahogyan a bajor muzsikuscsalád a francia irodalmat ajándékozta meg egy ízig-vérig francia íróval, akinek nevét egy bambusz is viseli, – már a bevezető is ígéretes. Lányi Viktor parádés fordításában élvezhetjük a kerti utazást, ami a mai időkben az igazi útikönyv lehet sokak számára.
Előadásaimban szívesen idézek a műből – néhány fejezet új értelmet nyert 2020-ban…


A szerző dúsgazdag barátja világkörüli utazásra indult, és ígérete szerint majd levélben beszámol úti élményeiről. Míg az elszáguldó kocsi után bámult, úrrá lett rajta az irigységgel vegyes szomorúság, amit e könyvvel sikerült legyűrnie.

„Ekkor arra gondoltam, hogy neked, aki most húsz egynéhány mérföldnyire tőlem a hintódban ülsz, elől a fullajtároddal hátul az inasoddal, nincs részed gyönyörűbb látványban, mint amely az én szemem elé tárul, s ha van, bizonyos, hogy nem élvezed oly elmerüléssel és elragadtatással, mint én.
És eszembe jutott mindaz a gazdagság, amit a szegényeknek juttatott az isten: a föld lágy gyep- és mohaszőnyegével, fáival, virágaival, illataival, az ég, sokféle káprázatos tüneményeivel, mindaz az örökkévaló nagyszerűség, amit a gazdag nem képes önmaga hasznára gyarapítani, s ami oly magasan fölötte áll mindannak, ami megvásárolható.”



Elmerülhetünk a méhek életében, az akácfák gondolataiban, megtudhatjuk, mit gondolt a lesipuskás pókokról a szerző. Vannak benne mérges növények – ezt jó szívvel ajánlom mindenkinek, akik az előadásaimon ezekről faggatnak… rohamokat okozó babvirágzás, a molylepkék és a kolbászfa, a festmények és a szőlőtőkék – mindenkinek való olvasmányok és aki szeretné egy picit feleleveníteni latin-tanulmányait, lel benne csemegéket…

„Milyen sajátságos fogalom is a tulajdon, amire az emberek olyan féltékenyek! Amikor még semmim sem volt, enyém volt az erdő, mező, a tenger és a csillagos ég. Mióta megvásároltam ezt az ócska házat és ezt a kertet, egyebem sincs, int ez a ház és a kert. A tulajon olyan szerződés, melynél fogva lemondunk mindenről, ami kívül esik négy meghatározott fal területén.”


 Szeretettel ajánlom olvasásra! Halmos Monika, sóskúti füvesasszony https://webshop.halmosmonika.hu/index.php/koenyvek



A forró vízben életre kel a virág

  Gyógytea. Van, akinek még az említésétől is görcsbe rándul a gyomra. Van, aki pedig nyakló nélkül fogyasztja őket. Melyik a jó megol...