2017. november 12., vasárnap

Esőcseppbe zárt virág


Az utazás nem lett volna teljes anélkül, hogy ehető virágos kalandokba is keveredjek. Mert ezért is mentem...
 
 
 
 
 
A piacon egészen aprócska uborkák kellették magukat, szépes sárgálló virágaikkal. Utolsó este volt alkalmunk megkóstolni is. A pici zöld képződményeket alig ismertem fel a félhomályos kerthelyiségben – postosabban az utca egyik kiszögellésében üldögéltünk, ami nappal parkoló, este pedig asztalokkal, székellek sebtiben berendezett vendéglátó egység a fák alatt, de Sunny állította, ennél jobban sehol sem főzik a halat, és tényleg eszméletlen jó volt! Nemkülönben a fokhagymával és gyömbérrel pirított, apró uborka a kis édes virágaival.
 
A botanikus kertben tett sétánk alkalmával megismertem egy igen népszerű virágot, amelyet a kínai konyha levesek, dzsemek készítéséhez használ, de megjelenik teákban és süteményekben is. Az örökzöld növénynek számtalan változata létezik, itt nevezik "illatos teavirágnak" is.
 A bódító illatosfa (Osmathus fragrans) virágai a felhasználást és a népszerűséget tekintve a mi bodzánkhoz hasonlítható. Őszi virágzásának utolsó pillanatait kaptuk el, úgyhogy nem csak egy üveg lekvárnak lettem gazdája, de sikerült magát a növényt is megkeresnünk. Jó érzés volt, hogy egy hét után már milyen jól elboldogulok a kínai-angol-latin nyelv útvesztőjében, legalábbis sikerült kihámoznom a lényeget – amelyet aztán egy negyedik nyelven vetek papírra. Az osmanthus-dzsem mellé golgotavirág, jázmin és rózsadzsem is Tyinyje ajándéka volt – várom az alkalmas pillanatot, amikor megkóstoljuk mind a négyet!
Esőcseppbe zárt virág
 
Különc desszertnek tűnt, aztán csak kiderült, hogy mégsem az. A zselés ennivalók fura képződménye, amit a virág miatt kóstoltunk.

Adtak hozzá desszertvillát, kanalat – másképpen nem is lehetett volna megbirkózni vele. Egy szép, rezegő gömb, amely a vigyázatlan érintéstől máris kipenderül a tálból. Benne felsejlik egy szép kis virág. Az íztelen zselék közül egy most egy üdítő változat: mondjuk, egy limonádé, amibe bele lehet harapni. A virág: semmi extra, csak egy picike rózsa. Mondom én, aki már számtalan rózsát megkóstolt, de annak, aki most veszti el a virág-szüzességét, bizonyára élmény. A kávés szósz és a pirított mogyoró teszi izgalmassá, de éppen el is veszi a virág-lényeget. Bizonyára nem az a cél, de a fejemben már ott kattog, milyen lehetne egy ilyen desszert levendulaszörpből, szépséges lila virágokkal a belsejében? Vagy rózsaszörpből, egy szem eperrel a közepén, egy finom epres rózsahabban üldögélve? A receptre rábukkantam egy kínai videómegosztó oldalon, úgyhogy most már semmi sem tarthat vissza tőle. Raindrop-dessert.

 

Az új hullámos kínai étterem számos meglepetést tartogatott, és izgalmasan sok virágot vonultattak fel az étlapon. Rózsás és levendulás, fantáziadús desszertek – és óvva intettek megkóstolásuktól, mert erősen szappanízű, mű-aromákkal készült, a mi szájunknak szörnyen édes é ragacsos dolgok ezek – mondták a hozzáértők. Ők először a salátával érkezett árvácskát sem igazán szerették volna megenni – hosszas rábeszélés után azért mégis hajlottak rá. Mondtam is: megkóstolok én mindent, szöcskét, tücsköt, selyemhernyógubót, tengeri férget, tojásbörtönben főtt kiscsirkét – és ők egyetlen, ártatlan árvácskától megremegnek?! Mert a hely specialitása, a Sea worm jelly, ami kocsonyázott tengeri férgeket takar, az is árvácskákkal vidámítva látta a meg a napvilágot...
 

 

Ha tetszett olvasd el a többi bejegyzést is, és kérlek, ajánld másoknak is, akik szívesen barátkoznak más kultúrákkal! Látogass el honlapomra is, ahol sok-sok érdekességet találsz, belelapozhatsz könyveimbe, megtisztelsz egy dedikált példány vásárlásával. Virágos világomból csak egy kis kitérő az oly messzi Távol-Kelet!

Nincsenek megjegyzések:

200 éves a Stille Nacht

    … erre is emlékeztünk ebben az évben. Így, az év vége felé, amikor már hólepel alatt szunnyad a kert, a lélek a Szent estére ké...