Szellemek, tökök, temető


 


Thank you, Monika neni, üvöltötte egy tucat kicsi kínai, míg én boszorkányjelmezben a megdicsőülés útjára léptem. Egészen Kínáig kell utaznom ahhoz, hogy halloweeni jelmezt öltsek, és magam mondjam el a kínai gyerekeknek honnan ered, mit is jelent ez az ünnep. Pisszenés nélkül hallgatták történetemet, amit Ping bácsi fordított nekik magyarról kínaira.

Az ünnepeink mindig változnak, formálódnak, a kor szelleméhez igazodnak. Ahogy a húsvét a pogány tavaszünnepből a kereszténység legnagyobb vallási ünnepévé vált, majd időközben megtöltődött további népi elemekkel, ünnephez kötődő ételekkel, úgy alakult át a többi is. Kínában rengeteg ünnep van és szeretnek ünnepelni. Az utóbbi időben kezdik magukévá tenni az európai és az amerikai ünnepeket is – az év hamarosan csak ünnepnapokból fog állni. Így keveredett ide a halloween is, aminek pompás műanyag kellékei is mind made in china, tehát könnyű beszerezni. Nos, hogy hogyan került a halloween Amerikából Magyarországra, mi az üzenete a ma kínai apróságainak, ezt meséltem el nekik, és lehet, hogy történetemmel tradíciót teremtek itt Hsziamenben – így keletkeznek azok a részletek, amelyek azután hagyománnyá válnak.

A villogó és száját tátogató halálfejekkel, a ledes műgyertyákkal játszó aprónép világító műanyagtökökbe gyűjtögette a szülőktől a színes kínai cukorkákat. Rövid történekkel is szórakoztatták őket: az egyik kínai mesében a szellemeket kellett eltüntetni a lakásból, amelyek azután függöny, asztalterítő formájában keltek életre: ott voltak a mosógépben és a macskának is jutott belőle takaró… gyengébb idegzetű gyerek ezentúl rettegne a mosógéptől meg a lebbenő csipkefüggönytől, de ők valószínűleg másképpen értelmezik.

 A másik mese viszont ismerős volt: a közös répahuzigálós történet gyerekkorunk után megjelent a szép emlékezetű orosz órákon is, itt pedig tököt kellett szedni, és rémes alakok próbálkoztak vele, de végül közösen ők is sikerrel jártak. Úgy tűnik, ez az „essünk neki közösen a zöldségnek” minden nép kultúrájában ott gyökerezik – egységben az erő, talán ez a későbbi szövetkezeti mozgalom alapja is.

Mindez egy kis magániskolában történt, ám volt szerencsém több iskolát is megtekinteni: gyönyörű, hatalmas épületek, több ezer gyerekkel, modern felszereléssel, kitűnően berendezett iskolaudvarokkal, pici, de látványos kertekkel. És az udvarokban temérdek egyenruhás gyerek masírozott szép alakzatokban, úttörőnyakkendőben.

Az estéhez egészen stílusos volt látványában a vacsora: extra fekete tányérokban érkezett. Nekem nagy kedvenc a töltött mindenféle, a zöldséggel töltött még inkább, hátha még meg is pirították, nem csak gőzölték. Az igazi különlegességnek viszont a hatalmas gömb-desszert ígérkezett. Kellemesen lágy zselébe egy aprócska rózsát dermesztettek, az íz ellenpontja a kávés öntet és finoman karamelles darált földimogyoró dukált mellé. Hosszas kutatás után sikerült rátalálnom a nevére, a receptre, úgy hogy hamarosan ki is próbálom a világhírű rózsaszörpömmel a „Raindrop” desszertet.


És még egy kis stílusos kiegészítés: sokan kérdeztétek már tőlem, hogy hová temetkeznek a meghalt kínaiak? A választ nem tudom, de a Gulangyu szigeti látogatásunk alkalmával rábukkantunk egy régi temetőre, ahol kínai feliratos sírkövek sorakoztak, olykor kereszttel kombinálva.  A szigeten hosszú ideig hódító nyugatiak éltek, ez az ő emléküket őrzi. Tehát valójában e képek sem adnak választ a kérdésetekre…

Ha tetszett olvasd el a többi bejegyzést is, és kérlek, ajánld másoknak is, akik szívesen barátkoznak más kultúrákkal! Látogass el honlapomra is, ahol sok-sok érdekességet találsz, belelapozhatsz könyveimbe, megtisztelsz egy dedikált példány vásárlásával. Virágos világomból csak egy kis kitérő az oly messzi Távol-Kelet!

 

 

 

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörkollektoros aszaló házilag

Made in China Budapest – formálj újra mindent, amit eddig a kínai konyháról gondoltál

Levendula varázslat olasz módra - Lavanda di Venzone