2010. október 13., szerda

A szőlőskertek csöndje

Igen, a Badacsony a vénasszonyok nyarán. Reggel kékes ködbe burkolózott a hegy, de amint felemelkedett a tó felett, melegen ragyogott a nap, lekívánta a pulóverünket. A szőlőskertek aranyszínű levelei süttették magukat a napsütésben: a termés már a pincékben pihent, itt-ott maradt csak valamennyi mutatóban, és a seregélycsapatok örömére! A nádfedeles présház előtt diót törtünk az olaszrizlinghez, délután füge kínálta a magát a szürkebaráthoz. A Németh-pincében kóstolt Ambróziából egy karcsú palackkal el is hoztunk: íze még most itt a számban. Csodálatos ajándéka volt a természetnek ez a kurta két nap, hála érte! Gyönyörűen búcsúzott az ősz...

Nincsenek megjegyzések:

Mi marad a méheknek, ha megeszed a virágot?

      … kérdezték tőlem a minap. Először csodálkoztam, aztán megértettem a kérdés fontosságát. Hiszen manapság igen aggódunk...