2011. március 30., szerda

Édesség Nap

Amikor a szervezők kiötölték ezt a szombati mulatságot, még fogalmuk sem volt, hogy a győztesnek járó jutalom: 20 kg cukor, egyre értékesebb nyereménynek tetszik! S lám, ötvenheten szálltak versenybe. Nem is kifejezetten a díjért, mindinkább a dicsőségért! S amint azt láthattuk, mindenki a legprofibb süteményével próbálta meghódítani az édesszájúakat. Nem is volt ebben hiba, mert annyiféle finomság sorakozott fel: ilyenkor látszik, mekkora a kincs az emberiség kezében: hiszen szinte minden sütemény ott kezdődik: liszt, cukor, zsiradék, folyadék... és a titok meg abban, ami ez után következik. A titok, az évek hosszú sora alatt gyűjtött tapasztalat, meg a lelemény. És a lélek, meg a kéz érintése.
Ó, azok finom házi sütemények, amikben benne az otthon íze!
Azt hiszem, most itt is kell hagynom ezt a gépet, a virtuális élvezetét a süteményeknek, hogy magam is bedobjak valami hétköznapit a sütőbe: összekever, beönt, megsüt tipusú egyszerűséget...

Nincsenek megjegyzések:

Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek

  Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...