2011. augusztus 29., hétfő

Korán köszöntött be az ősz! Tegnap egy hosszú sétát tettünk az erdőben: mintha csak meleg október lett volna...  a réti füvek aranyszínben tündököltek a napsütésben, és a cserjés csak ontotta érett terméseit! Szerencse, hogy idejekorán szedtük a bodzát: most már csak aszott bogyói maradtak a madaraknak. A galagonya, a szeder, a csipkebogyó pedig már csak arra várt, hogy hazavigyük kosárba gyűjtve. Lesz belőle lekvár, szörp, és még most nem is tudnám megmondani miféle sok finomság: no és persze fotók, amik tegnap is készültek, kint a természet lágy ölén! Az egyik legcsodálatosabb dolog a világon: a fák közt, a fűben lenni, hallgatni a madárdalt, örülni a teremtő adta őszi gazdagságnak, s élvezni a mindig változó természet színeit, illatát, és azután az ízeit. Az ízeit úgy, ahogyan azokat élvezni lehet: szenvedéllyel, kihozni belőle azt, amit csak érdemes, ami gyönyörködtet: és ezt az élményt, a látványt megosztani másokkal, aztán megpróbálni szavakkal is leírni azt, amit egyébként lehetetlen!
A Rózsakunyhó most már új utakon jár, hamarosan az új honlapon olvashatjátok a legújabb híreket és történeteket. Szeptember 3-án 10 órakor és 4-én 9 órakor pedig a  Tvpaprika adásában találkozhattok a virágaimmal!

Nincsenek megjegyzések:

Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek

  Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...