Taliándörögdi emlék

Néhány nap a Művészetek völgyében, feledhetetlen volt! Igaz, az időjárás csúfot űzött belőlünk, a sör helyett jobban fogyott a bográcsban gőzölgő forralt bor, és a szép kis rózsás kötényem helyett viharkabátban kínáltam a virágszirmos lekvárokat... A bográcsokban csuda izgalmas csodák főttek: almás csirkeraguleves, babos káposzta, a fiatalság pedig bemutatta, mit tudnak rögtönözni az ott kapott alapanyagokból: sertéslapocka három felvonásban, a low-budget programokhoz  méltóan, kőleves-feeling-gel. Így az egész falu apraja nagyja részt vett a főzőcskében, aki arra járt, és nem érintette volna meg a templomkertből az "isten háta mögül" szálló illatfelhő, azt Szőke András invitálta oda, mégpedig ellenállhatatlanul. Bede Robival levezényelt programjuk szuper hangultatot varázsolt, megszépítették a szomorkás őszi hangulatot. Az esti kocsmajárás, a kertvégi koncertek, az előadások a templomban  - "osztályfőnöki óra" Szőke Andrással, ehető virágok jómagam tolmácsolásban - mind-mind szép emlékként marad meg az emlékezetben. Aki nem járt erre: bánhatja, de talán jövőre is lesz... és akkor én is, megint itt, csak egy kicsit hosszabban...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörkollektoros aszaló házilag

Made in China Budapest – formálj újra mindent, amit eddig a kínai konyháról gondoltál

Levendula varázslat olasz módra - Lavanda di Venzone