Mérlegre tettem: 2011.

A decemberi ködben elmerengtem, vajon mit is adott nekem ez az év. Így visszatekintve talán sokkal többet, mint amennyit január elsején remélhettem volna!
Ha csak a családomat tekintjük, gyermekeim ide-oda utazgattak a világban, a facebook jóvoltából követhettem őket Barcelonába, Palermoba, Las Vegasba, legkisebbik leányom sikeresen leérettségizett, és néhány derűs napot töltöttünk kettesben gyermekkori álmaim színhelyén, Pécsen. Ez jó inspiráció volt a baranyai útikönyv megírásához!
A Teremtő jóvoltából az országnak majd’ minden szegletében jártam, sokaknak vittem el küldetésemet, az ehető virágokról szóló mesét. Jó szívvel gondolok vissza a Tokodaltáróra, Oroszlányra, az ócsai kedves kis közösségre. De hasonló szeretettel öveztek Erdőkertesen, Pécelen, no és nem maradhatnak ki azok az érdeklődők, akik a júliusi télben taliándörögdi templomban vagy a noszlopi Légiós teremben hallgatták szavaimat!  „Laptop és lecsó” címmel pedig a zsámboki Lecsófesztivál látogatóit kábítottam képpel-szóval. Megtiszteltetés volt számomra, hogy a Márai Szalon vendége is lehettem neves borászok és színművészek társaságában! Írtam számtalan reklámcikket, beszámolót és köszöntőt az olvasók és ünnepeltek (reményeim szerinti) elégedettségére. Legújabb publikációim az erdészetek  „A mi erdőnk” című lapjában jelentek meg, egy irodalmi pályázaton pedig a 3. díjat nyertem  - természetesen egy erdős, a boldog fenyvesről szóló  novellámmal. Idén már néhány szálat is termett a tavaly dugványozott, immár rózsasövénnyel szegélyezett levendulásom, a virágaimat pedig a televízióban is élvezhette, aki akarta: a májusi virág-kínálatból adtunk egy kis ízelítőt Bede Róberttel a Tvpaprika adásában. Nos, és ha még ez mind nem lett volna elég erre az esztendőre: most már Arany Diplomás Gasztronómusként dicsekedhetek azzal, hogy túl vagyok tízezer ételrecept lektorálásán, és tevékenységemről információt kaphat a nagyérdemű a márciusban napvilágot látó Who is who című enciklopédiában is.
Dióhéjban ennyi fontos eseményt rejtegette ez az év:  2011 ízeit és színeit pedig a jövő év kiadványaiban lehet majd leszüretelni.  Már az ünnep idején kezdve: január 5-én 19 órakor a KIKE Deáktanyán „Betyárok búvóhelye, a Bakony” címmel vetített képes előadásban mesélek sok mindenről, lesz itt erdő, mező, medvehagyma, szurdokvölgy és hólepel, egy kis Somló, egy kis bazalt, egy kis nemzeti park… várok mindenkit szeretettel...
És végül, de nem utolsó sorban - sőt! - annyi kedves emberrel ismerkedtem meg, oly sok szép, teremtő erejű kapcsolat született - hálás köszönet értük!!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörkollektoros aszaló házilag

Made in China Budapest – formálj újra mindent, amit eddig a kínai konyháról gondoltál

Levendula varázslat olasz módra - Lavanda di Venzone