2010. június 18., péntek

szalonnás-somlekváros tarhonya, avagy zöldséges rétes?

A tálba először egy adagnyi szalonnával pirított tarhonya került, mondhatni, maradék. Szépen megsimítottam egy jó evőkanálnyi somlekvárral, beborítottam reszelt füstölt sajttal, aztán zsupsz, be a forró sütőbe! Amíg szépen megpirult, azon vitatkoztunk, hogy kellene-e megkoronázni egy tükörtojással?! De nem döntöttük el, és aztán felébredtem... és mivel ma is álmosító eső veri az ablakot, úgy gondoltam, csak sütni kellene valamit. Igaz, a holnapi Levendulafesztiválra már elkészült a tengernyi kandírozott levendula, most hűl a levendulával illatosított piskóta és a kis, cukros-levendulás kekszek! Gyorsan összeütöttem egy zöldséges rétest, mert volt egy doboznyi vegyes zöldség a hűtő mélyén, és került mellé egy fél kínai kel is... a zöldséges rétesben is az a csodálatos, hogy nincs rá tuti recept: lereszeled, összevágod a kezed ügyébe akadó zöldségeket, aztán megfűszerezed: attól függően, mifélék pirulnak a lábosban. Oda kell egy kicsit kapatni, meg egy csöpp cukor is elkél, hogy igazán kiemelje az ízeket! Ma került bele egy kis friss szurokfű, szójamártás és egy kevés chili, éppen csak. És vajas tésztában sült!

Nincsenek megjegyzések:

Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek

  Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...