Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2011
Kép
Korán köszöntött be az ősz! Tegnap egy hosszú sétát tettünk az erdőben: mintha csak meleg október lett volna...  a réti füvek aranyszínben tündököltek a napsütésben, és a cserjés csak ontotta érett terméseit! Szerencse, hogy idejekorán szedtük a bodzát: most már csak aszott bogyói maradtak a madaraknak. A galagonya, a szeder, a csipkebogyó pedig már csak arra várt, hogy hazavigyük kosárba gyűjtve. Lesz belőle lekvár, szörp, és még most nem is tudnám megmondani miféle sok finomság: no és persze fotók, amik tegnap is készültek, kint a természet lágy ölén! Az egyik legcsodálatosabb dolog a világon: a fák közt, a fűben lenni, hallgatni a madárdalt, örülni a teremtő adta őszi gazdagságnak, s élvezni a mindig változó természet színeit, illatát, és azután az ízeit. Az ízeit úgy, ahogyan azokat élvezni lehet: szenvedéllyel, kihozni belőle azt, amit csak érdemes, ami gyönyörködtet: és ezt az élményt, a látványt megosztani másokkal, aztán megpróbálni szavakkal is leírni azt, amit egyébként lehe…

Lecsófesztivál

Kép
Hogy miért "lecsót a keceléből" a címe a zsámboki lecsófesztiválnak, annak járjon utána mindenki, akit érdekel, vagy legalábbis jövőre látogasson el a lecsófesztiválra. Ugyan nincs messze innen Zsámbok, és egy takaros kis falu- nem is értem, miért nem mentem el eddig is oda?! Lágy dombocskák, szépen művelt földek, sok-sok fóliasátor, s aztán egy kis kedves település. Messziről érzik a lecsó-illat: majd' 50 kondérban, bográcsban fortyog a lecsó, remek hangulat, és igazán szívélyes vendéglátás. A lecsó, ez a kicsit balkánias, de ízig-vérig magyaros fogás sok oldaláról mutatkozott be: a paprika és a paradicsom házasságában megjelenő harmadik  - aki lehetett karcsó és üde, mint egy cukkini, szokatlanul kedves, mint egy büszke padlizsán, vagy csak gazdagította, úgy, egyszerűen: tarhonya, virsli, kolbász, szalonna, s ki tudja, még mi... a lecsó kóstolásból sose elég... Az előre beharangozott kis előadásom is sikert aratott, bár a hallgatóság a képek nézegetése közben gondolatb…

Taliándörögdi emlék

Kép
Néhány nap a Művészetek völgyében, feledhetetlen volt! Igaz, az időjárás csúfot űzött belőlünk, a sör helyett jobban fogyott a bográcsban gőzölgő forralt bor, és a szép kis rózsás kötényem helyett viharkabátban kínáltam a virágszirmos lekvárokat... A bográcsokban csuda izgalmas csodák főttek: almás csirkeraguleves, babos káposzta, a fiatalság pedig bemutatta, mit tudnak rögtönözni az ott kapott alapanyagokból: sertéslapocka három felvonásban, a low-budget programokhoz  méltóan, kőleves-feeling-gel. Így az egész falu apraja nagyja részt vett a főzőcskében, aki arra járt, és nem érintette volna meg a templomkertből az "isten háta mögül" szálló illatfelhő, azt Szőke András invitálta oda, mégpedig ellenállhatatlanul. Bede Robival levezényelt programjuk szuper hangultatot varázsolt, megszépítették a szomorkás őszi hangulatot. Az esti kocsmajárás, a kertvégi koncertek, az előadások a templomban  - "osztályfőnöki óra" Szőke Andrással, ehető virágok jómagam tolmácsolásban …