2019. november 1., péntek

Nyúlon sárkányvért inni a füves sütihez…



…igen kellemes dolog.  Főként, ha egy esős erdei túra után végre levetted az agyagtól cuppogós bakancsot, száraz ruhát húztál, megszárítottad a hajad, s egy jóleső pinceélményre vágysz.
A Cuha medre 2019. Október 28-án
Az őszi növényes túránk a Bakonyban indult – és már ott erdőfürdőt vettünk – a szó szoros értelmében. Rég nem látott helyszín, a Cuha patak alsó szurdoka volt a cél – és az arany ősz azon a délelőttön fordult át szomorúba. Az első kilométereken csodáltuk a bükkös arany avarszőnyegét, a szaporán libegő-zizegő leveleket. Imádom, ha a bakancsom a levélszőnyegbe túr… aztán komor fellegek gyülekeztek felettünk, alattomban, míg fölénk ág-sátor borult, hogy aztán három napig szűnni nem akaró csepergéssel váltakozó zuhogással áztassa a földet. 
Igen, a földnek, fűnek-fának nagy szüksége volt már az égi öntözésre – nekünk nem annyira, de hát így az erdőfürdő most egészen új értelmet nyert. Mert van azért abban is báj, amikor beburkolózva esőköpenyedbe, agyagban csúszkálva-cuppogva-ragadva gyalogolsz.
A Cuha völgyében ennek ellenére nem telt meg lelkünk patakcsobogással – s igen furcsa volt  kiszáradt mederből nézni fel a sziklás meredélyre. Annál inkább hallhattuk a kapucnin át az esőkoppanást – így volt jelen a víz-elem ez alkalommal.

A növényismeretet a Sokoró-dombvidék nyújtotta: kacifántos és ragadós utak, mondták a helyiek, s valóban így mutatkozta az ösvények… de bármerre is mentünk, a magaslatokon a borún át is felsejlett a Lila hegy kilátója, távolabb meg Pannonhalma jellegzetes kontúrja – vagyis Nyúlon eltévedni lehetetlen… és annyiféle kakukkfűnek, szurokfűnek tudtunk örülni!

Mezők gyönyörű virágai állták a sarat – és az októberi meleget, a régen várt esőt… apróbojtorjánnal szemeztünk, uzsonnára kökényt szemezgettünk – emlékeztek Móra Ferenc regényhősére, akinek ez volt az eledele? Nos, nekünk nasi-számba ment, mert jó vendéglátóink gondoskodtak arról, hogy bendőnket minden reggel degeszre tömjük. Jó szívvel ajánljuk mindenkinek a nyúli MadarászVendégházat!



Ízletes, dércsípte kökény-tízórai
Az ősz végi növények kerültek terítékre, és éppen aktuális is volt a toroknyavalyák és köhögések megelőzésére és kezelésére alkalmas hasznos növények felemlegetése… és az ünnep közeledtére, dekorációs célokra alkalmas növényekkel, növényi részekkel is megismerkedtünk… sőt, már újra kóstoltunk zsenge tyúkhúrt, finoman illatos, friss zamatos turbolyát…







És mivel a gyógynövényekhez a bor szorosan hozzá tartozik – hiszen Szent Hildegard is úgy vélte, több növényt is jó borban főzve bevinni a szervezetbe, a korán ránk boruló alkonyat a nyúli pincesorhoz vezetett. 

Előtte kisebb tanulmányt folytattunk Nyúl történelméről – mert a házigazdák ki is kérdezték – de így egészen más élmény volt bekukkantani a Sárkánylikba, s ott eltölteni valamennyi időt – míg a legnevezetesebb borokat végigkóstoltuk – és a jó füves pite maradékait csipegettük el a kabátzsebből hozzá…


Hogy mitől Sárkányvér a sárkányvér, milyen bor a fürjmony, és mi is az a Szurdik: megtudhatod, ha ellátogatsz Nyúlra – többet nem is mesélek róla, jobb a személyes tapasztalás… és hazatérve nem csak szép emlékeket dédelgetünk, hanem már a téli túránkat tervezzük – egy pohár szép nyúli tramini mellett - ha szeretnél, csatlakozz hozzánk! 




Nincsenek megjegyzések:

Nyúlon sárkányvért inni a füves sütihez…

…igen kellemes dolog.   Főként, ha egy esős erdei túra után végre levetted az agyagtól cuppogós bakancsot, száraz ruhát húztál, megszá...