2020. március 24., kedd

A lefejezett csokimikulás, avagy a csokiba mártott repkény


Dél-Tirolból érkezett minden évben a levél, az ottani „füvesasszonyok” beszámolójával: a tavaszköszöntő piknik alkalmával csokoládéba mártogatott repkénnyel is kényeztették ízlelőbimbóikat. Miféle huncutság ez, milyen tékozló lakoma, hogyan fér össze az egyszerű, közönséges kerekrepkény a csokoládéval – gondoltam, ezek a dél-tiroli jóravaló asszonyok sem tudják, jó dolgukban mit csináljanak. Ott, ahol a pálmák a fenyvesek és a hegyi legelők széléig kúsznak, ahol fényes bércek árnyékában illatos füvek sarjadnak, békében él együtt olasz-osztrák s ki tudja még, miféle náció… és tavasszal egyébre sincs gondjuk, mint repkényt mártogatni a csokoládéba.


Csak jött minden évben a levél, hogy megint összejöttek, finom füvekből teát iszogattak, és eszegették a csokis repkényt… mígnem elhatároztam, hogyha már a kertemben ott virít a hűséges repkény, hát ezt most már magam is kipróbálom, uccu neki. Miért is ne kövessem a példát, biztosan van abban valami, ha nekik ez annyira jó? 

Tavaszodott, a szekrényben ott lapult két elfelejtett csokimikulás – mióta a gyerekek kirepültek, néha előfordul, hogy egy édesség nem tűnik el pillanatok alatt nyomtalan. Rútul összetörtem a lepucérított csokifigurát, gőz felett megtörtént az átváltozás, a zsenge repkényhajtások megmerítkeztek benne…


És láss csodát: egyszerűen mennyei az íz-összhang, pompás együtt ez a két zamat, melyekről úgy véltem, oly messze vannak egymástól, mint legalábbis ide Dél-Tirol.

Nos, a tegnapi nap márciusi hóesése picit feledtette velünk, hogy már március végét írjuk, és be is kukkantottam a szekrénybe, mielőtt beköltözne oda egy-két csokinyúl… és igen, volt belőle kettő, egy lefejezett meg egy bordatörött figura…


Ha kedved szottyan hozzá, íme, a recept:

Hozzávalók: 2 marék zsenge repkény hajtás, 10 dkg étcsokoládé, 2 dkg vaj
A zsenge repkény hajtásokat 5-6 cm-es darabokra vágjuk – de a legjobb, ha már így szedjük őket. Folyó víz alatt leöblítjük, és teljesen leszárogatjuk. A csokoládét összetörjük, gőz felett megolvasztjuk. A vajat simára keverjük benne, majd a repkény darabokat egyenként megmártjuk benne, és zsírpapíron hagyjuk megdermedni. Jól záródó dobozban, sötét, hűvös helyen tároljuk - ha el nem fogyna nyomban.

A tavasz kezdőnapján megjelent a várva várt könyvünk:

VADON NŐTT ÉTTEREM – színes és élvezetes utazás az ennivaló természetbe

A vadnövény-gasztronómia extra receptgyűjteménye e-könyv formában, hasonló jó receptekkel:

https://rozsakunyho.hu/index.php/hu/223-marcius-21-en





Nincsenek megjegyzések:

Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek

  Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...