2011. február 24., csütörtök

a limelkeváros muffin avagy mit esznek a rendőrök?

Volt egy maradék limelekváros muffin, amit kirágtam a papírjából, bánatűzőnek. Nagy szükségem volt rá, mert délelőtt még azt sem gondoltam végig, mit szerethetnek a fiatal rendőrök, annyira el voltam foglalva a helyszíneléssel. Pedig sokszor eljátszogatok a gondolattal, ha valakivel együtt vagyok: mit ehet, mi lehet a kedvence, szereti-e az abált szalonnát, szokott-e tojást sütni,  kibelezné-e a halat...  Nos, ma ez elmaradt, s a bánatűző maradék muffin után pedig kihalásztuk a táskából a szendvicseket, és megsütöttük őket. Meleg szendvics hőlégfúvóval, milyen rég volt már ilyen! Ötperces szendvics ebédre!
Visszatértem a receptes gyűjteményemhez, ha dolgozok, az jót tesz bánatomnak. Imádom olvasni  a szerkesztési hibákat! "A fele masszát öntsd a formába, süsd meg. " nos, és mi legyen a másik felével? Elképzeltem a süldő leányt, áll a konyhában, törpe muffinok a sütőben, kezében a fele tészta... tárkonyos bárányleves: a leves mellé tálaljuk fel a bárányfejet egy tányéron, bárddal hasítsuk fel, az agyvelőt pirítóson kínáljuk a leves mellé... minő izgalom lenne leányaimnak... ja, és majd elfelejtettem: szórjuk meg pirított zsemlekockákkal! A levest? Vagy a kettécsapott bárányfejet? Hogy ma mit főzök, azt még nem tudom. De a sütőtökös muffin hagymakrémmel megkenve és kedvenc savanyúságommal megtöltve ... brrr ... ez biztosan kimarad a repertoárból. Mindörökre.

2011. február 23., szerda

a chilis tökleves és a magyar tételek

Nincs időnk főzni, mondják a lányok, mert tanulni kell - igaz, bulizni, arra van! Gondoltam írok már nekik valami szakácskönyvet a maguktól elkészülő ételekről, vagy az érettségi-gyorskonyháról, de arra sem jut idő majd elolvasni. Még a világháló receptjeit sem böngészik, kaja dolgában mostanában legfeljebb a pizzafutárig jutnak...így hát marad most a jól bevált: mama főztje. Pedig a chilis sütőtöklevest összeütni semmibe se kerül, és eddig még mindenkinél bejött. (Na jó, volt egy kivétel...de már a rakott mazsolás-currys sütőtökömmel megbarátkozott, úgyhogy nem adom fel!) A sütőtököt egyébként is imádom: édesen sósan, levesbe, sütibe, akárhogy. Télen olcsó is, vitamindús is. A leves meg egyenesen csábító, az illatával: pirított vöröshagyma, gyömbér és chili adja meg a báját. Főzök bele rizst: mire a tök megpuhul, a rizs szétfő: összeturmixolom, és máris lehet kanalazni. Akkor jó, ha közben "megered az ereszalja", vagyis olyan tüzes, hogy nem csak a könny csordul belé. A hideg estén még egy jó kis fokhagymás pirítós se kutya mellé...

2011. február 6., vasárnap

A hamis lazac

Hamis lazac, ezt olvastam a konyhaszekrény belsejében, miközben némi hozzávalók után kutattam a frankfurti leveshez. Nem sokkal később előkerültek a leányok, s örömmel újságolták: na, ma az lesz vacsira, és ők készítik! Izgatottan vártuk, mert a hozzávalók eléggé bizarrnak tűntek.. de ha ők ragaszkodnak hozzá.... a reszelt répából, füstölt sajtból, majonézből és fokhagymából kevert kulimájsz ugyan jobban festett, mint az én  - külön kérésre készített - padlizsánkrémem -de azért nem volt valami bizalomgerjesztő. Megkóstoltam én már sok mindent: parlagfüvet, szárított feketekenyérből csinált pudingot, birkahúsból gyúrt, salátalevélbe bugyolált nyers fasirtot,  szegfűszeges szódabikarbónával megszórt barátfülét, ez sem árthat meg, gondoltam. A színe meg tényleg a lazacra hajazott...
De hogy milyen jó íze van, azt nem is gondoltam! Mialatt a három lány a padlizsánkrémen nyammogott elégedetten, addig mi a hamis lazaccal, azt hiszem, egy életre szóló barátságot kötöttünk! Köszönet érte unokahúgaimnak! No meg a köményes pálinkának... de erről majd máskor!

2011. február 5., szombat

Mogyoródon


Ezt az estét Mogyoródon töltöttem. Nincs messze, de még sosem aludtam ott! Este a lányokkal összedugtuk a fejünket: mi is legyen a vacsi? Nem nagyon akaródzott nekik főzni, de enni, azt igazán szerettek volna! Nekem meg különösen jó volt: főzni végre egy nagy konyhában! Tejszínes gomba volt az elképzelés, aztán körülnéztünk a hűtőben: miből is lehetne még csemegézni?! Pirítottam bele gy kis maréknyi leveszöldséget: zellert, gyökeret, murkot - ezt a szót minap írtam lábjegyzetbe egy munkánál, mi is az. Szóval szépen pirult a gomba, s azt mondja az egyik leányka: csináljunk hozzá dödöllét! Fertályóra múlva már ott pirult is a sütőben a sebtiben összedobott dödölle: sok-sok pirított hagymával, de a félhomályos konyha sarkában való fotózást még gyakorolni kell... (vagy a szemorvosomat meglátogatni...)
Reggel forró, meleg kenyér illatára ébredtünk, a lányok meg el akarták hitetni: nem is éhesek! Amikor aztán a sült tojás képét festettem eléjük ékes szóvirágokkal, csak ráálltak mégis a reggelizés szükségességére... és nem is esett nehezükre, amint azt láthattam: még Cilimónak is juttattak belőle az asztal alatt, állításuk szerint erre atyai jóváhagyásuk van....

Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek

  Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...