...és még csendesebb ünnepi reggelek. Mennyei reggeli egy kora délelőtti órán: talán az egyetlen nap az évben, amikor nem kell ugrani az ágyból! Lazackrém friss kenyérrel, csöpp snidlinggel és lestyánnal, azután pedig az esti mazsolás borleves diós kaláccsal - ennél jobb bevezetés a mai naphoz nem is lehetett volna! És ezt a kis karácsonyreggeli lakomát megelőzte egy fűszeres, friss kávé, felszolgálva: a szerecsendió illata keveredett a fenyő finom erdő-szagával.
Ilyen reggelekből kellene még sok, minden hétre, de legalább minden hónapra egy-egy...!
Az ünnep folyatásaként jönnek a családi, baráti étkezések: ma a hagyományos fogásokat egy különleges desszert fogja megkoronázni: egy egzotikus gyümölcsökkel gazdagított sangria gyümölcskocsonya. Nyári ízeit egy kanálnyi félig felvert tejszínhab és egy csipetnyi mézeskalács-fűszer illeszti az ünnepi étlapra. Remélem, ízleni fog mind a 15 vendégnek!
2010. december 25., szombat
2010. december 21., kedd
Céklapuding
Egy különös karácsony estére még különlegesebb ünnepi fogás való: ami előre elkészíthető, látványos, és nem mindennapi voltára sokáig emlékezünk. Sós piskóta alapozza meg a tejszínes céklapudingot: egy kis ecetes torma teszi pikánssá, hogy még jobban kiemelje a fűszerekkel pácolt makréla tengeri báját.
Finom kis leves-sajtos kiflicskéket is süthetünk mellé, vagy szezámmaggal megszórt kis sós süteményeket. "Az ünnep a különbözés, mély és varázsos rendhagyás. Legyen benne... válogatott ételek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenek felett legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Készülj föl rá, testben és lélekben." (Márai)
Finom kis leves-sajtos kiflicskéket is süthetünk mellé, vagy szezámmaggal megszórt kis sós süteményeket. "Az ünnep a különbözés, mély és varázsos rendhagyás. Legyen benne... válogatott ételek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenek felett legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Készülj föl rá, testben és lélekben." (Márai)
2010. december 17., péntek
Nevenincs vacsora
Amióta kábeltévén lehet nézni nálunk a mulatságos főzős csatornákat, és még ezen felül egy remek munkán is dolgozom, rendre összefut a számban a nyál: és sorra meg kell főzni a jobbnál jobb recepteket! Nos, nem a kecsöpös békönbe csavart rösztimuffin ejt csábításba, bár ennél megtorpantam és egy darabig nem nagyon kerültem vissza munkaképes állapotba: élénk képzelőerőmet mindet össze kellett szednem ahhoz, hogy belegondoljak: brrr, ezt inkább ne! De a maradék krumplipüréből készült kis fészkecskék, amik egy-egy tükörtojást melengettek, igen csak megremegtették szívemet! Aztán a burgonyás tésztába bugyolált bécsi virsli, forró zsírban (!) kisütve, csípős paprikás szósszal: mennyei vacsora volt! Legutóbb egy angol séf után szabadon készült a vacsora: erdei gombákat pirítottam a serpenyőben, kakukkfűvel, tört borókával, majd az egészet beborítottam egy tenyérnyi burgonyás tésztával ( megint ez a tészta... és ebből lett a szilvalekváros lepény is, csak abba került egy kis sütőpor, meg fahéj....) megöntöztem füstölt szalonna maradék zsírjával, és zsupsz, be a sütőbe! Mire végeztem újabb halom gasztronómiai csemege átolvasásával, elkészült: és olyan gyorsan felfaltuk, hogy alig szusszantunk: kellett is locsolgatni a Józsi bácsitól hozott muskotályossal. Aztán az üres serpenyő láttán merült fel: hol is a fényképezőgép... mert le kellett volna fotózni... de ekkor már csak az íz-emléke lebegett az estébe... Nevenincs vacsora, kép nélkül...
2010. december 12., vasárnap
Fehércsokoládé-leves
Az én karácsonyi ajándékaim legtöbbször finom falatok formájában öltenek testet. Kis üvegekben a nyár megőrzött íz-egyvelegei, illatos virágszirmokból komponált gyönyörűségek, fűszeres, látványnak is megnyerő sajt-kreációk, mézesek és sütemények...
Az idei karácsony sokban lesz más, mint a többi. Az új életérzésekhez, az új világhoz új ízeket is kell hozni, hiszen minden íz, egy-egy emlék a múltból...
Az idei karácsonyra egy rozmaringgal bolondított fehércsokoládé-levest képzeltem, csipetnyi mézeskalács-fűszerrel meghintve, egzotikus gyümölcsnyárssal téve csábítóvá... ki kell próbálni a fehér csokit is leves formában szerénykedve! E vonzó és nem mindennapi bevezető után egy még izgalmasabb fogás következik, amit majd ezüstvasárnap után osztok meg veletek!
Az idei karácsony sokban lesz más, mint a többi. Az új életérzésekhez, az új világhoz új ízeket is kell hozni, hiszen minden íz, egy-egy emlék a múltból...
Az idei karácsonyra egy rozmaringgal bolondított fehércsokoládé-levest képzeltem, csipetnyi mézeskalács-fűszerrel meghintve, egzotikus gyümölcsnyárssal téve csábítóvá... ki kell próbálni a fehér csokit is leves formában szerénykedve! E vonzó és nem mindennapi bevezető után egy még izgalmasabb fogás következik, amit majd ezüstvasárnap után osztok meg veletek!
2010. december 2., csütörtök
"Minden borban angyal lakik,
aki ha az ember a bort megissza,
nem hal meg, hanem az emberben lakó
megszámlálhatatlan sok kis tündér
és angyal közé kerül.
Amikor az ember iszik,
az érkező kis géniuszt a már benn levők
énekszóval és virágesővel fogadják.
A tündérke el van bűvölve,
és az örömtől meggyullad.
Az emberben ez az örömláng árad el,
és őt el is ragadja.
Ez ellen nem lehet védekezni."
Ezt a Hamvas Bélától kölcsönzött kis idézetet elevenítettem fel, miközben a vörösborzselét töltögettem a kis üvegekbe... a zamatát ötvöző fűszerkeverék titkos, ahogyan a borban is ott a titok, de annyit elárulhatok: a zselében csodálatosan egymásra találtak az ízek! A Dunára néző szőlők egyszerű borának zamata a fűszerektől kiteljesedett, aki csak kóstolta, nem győzött betelni vele... a kis karácsonyi kínálatban ez is szerepel, belekóstolhat bárki más...
nem hal meg, hanem az emberben lakó
megszámlálhatatlan sok kis tündér
és angyal közé kerül.
Amikor az ember iszik,
az érkező kis géniuszt a már benn levők
énekszóval és virágesővel fogadják.
A tündérke el van bűvölve,
és az örömtől meggyullad.
Az emberben ez az örömláng árad el,
és őt el is ragadja.
Ez ellen nem lehet védekezni."
Ezt a Hamvas Bélától kölcsönzött kis idézetet elevenítettem fel, miközben a vörösborzselét töltögettem a kis üvegekbe... a zamatát ötvöző fűszerkeverék titkos, ahogyan a borban is ott a titok, de annyit elárulhatok: a zselében csodálatosan egymásra találtak az ízek! A Dunára néző szőlők egyszerű borának zamata a fűszerektől kiteljesedett, aki csak kóstolta, nem győzött betelni vele... a kis karácsonyi kínálatban ez is szerepel, belekóstolhat bárki más...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek
Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...
-
… erre is emlékeztünk ebben az évben. Így, az év vége felé, amikor már hólepel alatt szunnyad a kert, a lélek a Szent estére ké...
-
Kicsit meglepődött a Paprikatv stábja, amikor a határba navigáltam őket. Csodálatosan illatoztak a virágba borult akácok, a kinézett helysz...
-
A Rózsakunyhó kertjében a termés egy része megszárításra kerül. Miután többször is megemlítettem a sörkollektoros aszalót, amelyet édesan...