Egy kedves barátnőmet látogattam meg, éppen az árvácskás ágyását nyáriasította. Időben érkeztem, így amíg ő a növényeket szedegette ki tövestül, én addig a virágokat csipkedtem le egyenként.
Így, egy nagy kosárnyi árvácska-virág olyan csodálatos méz-illatot áraszt! Egy nagy dobozban hűvösre tettem, hogy amíg elkészül a vacsora, ne hervadjanak! Bár ebben a szép időben nem is főzni, inkább sétálgatni, fotózgatni lenne kedvem, de hát a munkának is kell haladnia! Egy jó kis pikáns fokhagymaleves készül, friss zöldfűszerekkel, zsenge fokhagymazölddel, s sajtos pirítóst kínálok majd hozzá. S azután a kedvenc csicseriborsó-fasirtom, ropogós bundában sült zsályalevéllel, s összedobok egy üde saláta-költeményt.
Azután meg elő az árvácskákkal: nem kis munka lesz, de közben mélyen szántó gondolataimba merülök, vagy épp dalolok hozzá, ha senki se hallja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése