napsütés és szalontüdő

Végre itt a nyár! Olyan jó, hogy a kis házikóm az árnyas fák közt bújik meg, így a forróságban is üdítő a félhomályos szobában dolgozni. Egészen szépen haladok az új könyvemmel, és olykor egy kicsit kiszaladok a kertbe. A rózsáim kezdenek magukhoz térni, egyre szebben virítanak. Ma már egy csokorra való köröm virágot is sikerült szednem, sőt, az út mentén végre elkezdtek nyílni a levenduláim! Őket is kandírozom az új módszerrel,
kíváncsi vagyok, milyen lesz!
Azért ma muszáj volt kiszaladnom a piacra, mert nagyon piac-hiányom volt már.Becserkésztem egy kis friss, zsenge tököt főzeléknek, aztán nem tudtam megállni, vettem egy kis tüdőt. Olyan rég fáj a fogam egy kis szalontüdőre, zsemlegombóccal, tejfölös-pikánsan, babérral, csöpp mustárral.... már meg is abáltam, úgyhogy nemsokára hozzá is fogok! Igaz, rajtam kívül nem nagyon díjazza ezt itt senki se, de hátha beesik majd egy vacsora vendég, akivel majd megoszthatom...

csalánfőzelék vacsorára

Amióta elolvadt a hó, fenem a fogam egy jó kis csalánlevesre, vagy csalánfőzelékre.
De valahogy idén úgy alakult, hogy nem került rá sor! Egészen máig! Reggel, amikor körülnéztem a kertben,
láttam, hogy a sok eső hatására egészen új helyeken is sarjadt zsenge csalán. Tépkedtem is nyomban egy egész kosárra valót, mert már szinte ellenállhatatlanul kívánkoztam friss zöld után! Aztán újra eleredt az eső - ami már manapság nem újság - és így ebédre le is készült: jó fokhagymásan, frissen őrölt borssal, hasonlóképpen, mint a spenót. Csak üdébb és zöldebb, de még az íze is!Igaz, ma egyedül lakmároztam belőle ebédre, de kíváncsi vagyok a hatásra, amikor holnap feltálalom....
Néhány szál rózsa várt a rózsás hálóban, míg a városban dolgomat intéztem.... valaki igazán meg akart lepni vele... sikerült!

a mókusom

Végre láttam újra a mókusomat! Napok, sőt, hetek óta nem jött elő, amikor kint bóklásztam, lehet, hogy csak az eső miatt? Már aggódtam, hogy elköltözött! De délelőtt ott szaladt át előttem az úton! Egyenesen, fel a mogyoróra! Csupa új ötlet kavarog a fejemben. Nem is tudom, melyikkel kezdjem! Azt hiszem a hétvégén a fűszerkert illatos virágain lesz először is a sor. Aztán majd közben még sort kerítünk a rózsáimra is, ha kicsit lerázzák magukról a súlyos vízcseppeket. Van olyan bokor is, amin a virágok már alig élnek...

kutyablog és a rózsák

Ebben a szomorkás időben alig tudom kidugni az orromat a kunyhóból. Elolvastam kedves tördelőmnek a kutyablogját, és egészen elérzékenyültem tőle! Úgy látszik, az újságban megjelent cikkeim életre kelnek: barátnőm is nemrégiben vitt haza egy szomorú szemű kutyust a menhelyről, most pedig a Gyula is...
Aztán, mivel túl sok kedvem nem volt ma holmi komoly tevékenységekhez, s kénytelen voltam papírra vetni néhány mélyen szántó gondolatomat - miket is beszélek, hol van már a papiros!!! szóval nekiláttam a kandírozott virágaimat rendszerezni valamiféleképpen. Szépen száradnak a kamrában a dobozokban, s minden dobozból olyan finom tavasz-illat száll ki, amikor felnyitom őket! Igen, itt a nyár, se vele együtt érkeznek a rózsák is! Az eső ugyan kissé agyoncsapta őket, de talán kisüt a nap, és felélednek, kivirulnak! Már ki is néztem magamnak két szép bokrot a kert végében, amikre fáj a fogam: már csak napsütés és jó kedv hiányzik hozzá!

álmomban

Hajnalban madárdalra ébredtünk. Olybá tűnt, mintha csak a kedves hegyeim közt lennék: hófehér ködbe burkolózott a táj, s az illat! Mint odafent, az alpesi házikóban... szinte még a nyáreleji legelőillatot is felfedezni véltem benne.
S csodaszép álmom volt, alig akaródzott felébredni belőle! A virágos vendéglőmet csinosítgattam. A bejárat két oldalán akácok bókoltak fehér virágfürtjeikkel. Az udvarház kertjében illatos fűszerkert fogadta a betérőket. Vadrózsasziromból főzött szörppel kínáltuk őket, s egy parányi konyhában aprólékos gonddal készítgettük a csábító desszerteket: bodzazseléből, halványrózsaszínű rózsakrémből, lágy citromfű-pudingból. A fehér rózsás szekrényben kis lapos dobozkákban meg sorakoztak a kert és a rét tarka virágai kandírozva, apró üvegekben meg a különlegesen eltett virágok: mézes akácvirág-dzsem, rózsalekvár, szegfűsziromdzsem, kis tégelyekben körömvirágos vaj, zsályavirágos olaj, levendulás cukor... és a vendégek csak tódultak befelé... álmomban.
Így aztán egy nagy sóhajjal ki kellet bújnom a takaró alól, mert a virágokból csupán a rózsás háló a valódi: rózsabimbós ágynemű, rózsás patchwork takaró, s néhány rózsás akvarellem a falon.

esőmosta virágok

Ezerrel hajt minden növény a kertben! Valahogy még a tegnapi jég sem bánt el velük. A kerítés mellett már minden csodás nőszirom kinyílt, de csak délután lehetne lefotózni őket - akkor meg esik. Sebaj, a telt virágú illatos rózsák hatalmasra növekedtek, egy egész nagy kosárnyi illatozik belőlük a kamrában!
Ma éppen egy kedves ismerősöm érdeklődött, az esküvői tortájára csinálnék-e neki rózsákat? Mi sem természetesebb! Gyönyörű, illatos torta lesz, amilyen még senkinek se volt! A bodzák sem tetvesek idén, hála a gondoskodásnak, úgyhogy már szörp is van elegendő... de lehet, hogy csak SOK.

rózsakunyhó

Tegnap végre gyönyörűen kisütött a nap. Délelőtt szedtünk is egy nagy kosár bodzavirágot a fenyves mellett, s néhány maréknyi vadrózsa-virágot, kandírozáshoz. Olyan gyönyörűen mosolyogtak a napsütésben, sehol egy szem por se, mind lemosta az eső!
Ebéd után szunyókáltunk egy keveset, s aztán el is készültek a virágok, ma reggelre már meg is száradtak. A bodzaszörp is elkészül estére. Már csupa virágillat a kis ház!
A kamra polcán meg ott sorakoznak a dobozokban a szépen megszáradt, kandírozott kis ibolyák, árvácskák, muskátlik. Egyre jobban sikerül tökéletesíteni a titkos kandírozás-receptemet!