Amióta elolvadt a hó, fenem a fogam egy jó kis csalánlevesre, vagy csalánfőzelékre.
De valahogy idén úgy alakult, hogy nem került rá sor! Egészen máig! Reggel, amikor körülnéztem a kertben,
láttam, hogy a sok eső hatására egészen új helyeken is sarjadt zsenge csalán. Tépkedtem is nyomban egy egész kosárra valót, mert már szinte ellenállhatatlanul kívánkoztam friss zöld után! Aztán újra eleredt az eső - ami már manapság nem újság - és így ebédre le is készült: jó fokhagymásan, frissen őrölt borssal, hasonlóképpen, mint a spenót. Csak üdébb és zöldebb, de még az íze is!Igaz, ma egyedül lakmároztam belőle ebédre, de kíváncsi vagyok a hatásra, amikor holnap feltálalom....
Néhány szál rózsa várt a rózsás hálóban, míg a városban dolgomat intéztem.... valaki igazán meg akart lepni vele... sikerült!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek
Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...
-
A Rózsakunyhó kertjében a termés egy része megszárításra kerül. Miután többször is megemlítettem a sörkollektoros aszalót, amelyet édesan...
-
… erre is emlékeztünk ebben az évben. Így, az év vége felé, amikor már hólepel alatt szunnyad a kert, a lélek a Szent estére ké...
-
Hamis lazac, ezt olvastam a konyhaszekrény belsejében, miközben némi hozzávalók után kutattam a frankfurti leveshez. Nem sokkal később elők...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése