2011. július 15., péntek
Rémes kaják!!!
Amikor a világ egyik - számomra- legunalmasabb munkáját végzem, rendre megéhezem. Hogy miket eszek meg ilyenkor, azt szerencsére nem látja senki! A réteses fejezet, az borzasztó volt: állandóan rétest enni vágytam... a 28. almás palacsinta recept elolvasása után pedig muszáj volt sütnöm egy párat... most, amikor a levesekkel bajlódok, olyanok is a kezembe kerültek, mint például a banános halleves, a sárgabarackos pulykaleves... és akkor mégis körül kellett néznem a hűtőben! Maradék cukkinis curry, csinos sonkadarabokkal megszórva... egy negyed szelet gombás omlett-maradék, két kanál bazsalikomos tejföllel ( maradék), meg egy kis görög-saláta-imitáció a tetején... s amikor nem volt más, egy pár gyümölcs a kefirbe, egy kis zabos keksszel... nesze neked, csúcsgasztronómia!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Mesélek a bornak - arról, hogy a jó tettek a legfurcsább helyeken is születhetnek
Ragyogó őszi nap volt, amiről Hamvas Béla úgy ír, hogy „arany napok”. Amikor a lomb minden rezdülésében ott a fény, a szín, a ragyogás. Im...
-
… erre is emlékeztünk ebben az évben. Így, az év vége felé, amikor már hólepel alatt szunnyad a kert, a lélek a Szent estére ké...
-
A Rózsakunyhó kertjében a termés egy része megszárításra kerül. Miután többször is megemlítettem a sörkollektoros aszalót, amelyet édesan...
-
Hamis lazac, ezt olvastam a konyhaszekrény belsejében, miközben némi hozzávalók után kutattam a frankfurti leveshez. Nem sokkal később elők...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése